Harmincegyedik alkalommal került megrendezésre az Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Verseny, közismert nevén a PLC Verseny. A verseny házigazdája idén a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara volt.
A versenyen a programozott irányítástechnikát oktató magyarországi és határon túli felsőoktatási intézmények diákjai vehetnek részt, ahol elméleti és gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk. Ezúttal 21 csapat mérte össze tudását.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Tanszékének Óbudai Dinoco elnevezésű csapata harmadik helyezést ért el.
Csapattagok: Otlakán Péter, Üveges Krisztián, Vadász Levente
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Tanszékének Óbudai Nullarablók elnevezésű csapata tizenegyedik helyezést ért el.
Csapattagok: Csintalan Levente, Pszota András, Tóth Levente
Mindkét csapatot Lamár Krisztián készítette fel.
A nyugodt felkészüléshez a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium biztosított szakmailag stabil támogató hátteret.
A versenyen az Óbudai Egyetem színeiben még a Bánki Kar és a Rejtő Kar indított csapatot.
A következő évi versenyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara fogja rendezni Romániában. A verseny történelmében ez már a második alkalom, hogy egy határon túli intézmény ad otthont a megmérettetésnek. Különlegessége lesz a versenynek, hogy egy pihenőnap is be lesz iktatva, hogy a magyarországi diákok megismerkedhessenek Erdély és Székelyföld szépségeivel, Móricz Zsigmond tündérkertjével.
Gratulálunk hallgatóinknak!
Lamár Krisztián
Néhány gondolat a résztvevő hallgatók élménybeszámolójából:
A háromnapos verseny legfontosabb tapasztalata számomra az volt, mennyit számít a valódi csapatmunka. Csapatunkkal a kezdetektől fogva közösen készültünk: kiismertük egymás erősségeit és gondolkodásmódját, ami a verseny alatt is megmutatkozott. Rengeteg energiát fektettünk a felkészülésbe. Büszke vagyok a csapatunk teljesítményére és a kitartásunkra! A szervezés is elismerést érdemel: a feszített tempó ellenére minden professzionálisan zajlott, és a nap végén jutott idő a pihenésre is. (Otlakán Péter)
Az ország legjobbjaival mérethettük össze szakmai tudásunkat, elméleti és gyakorlati téren is. A rengeteg felkészülés és gyakorlás meghozta gyümölcsét, nagyon hatékonyan tudtunk együtt dolgozni, és versenyszituációban a nyomás ellenére is jól teljesíteni. Büszkén mondhatom, hogy eredményes helyen végeztünk, és rengeteg tapasztalatot, illetve szakmai kapcsolatot sikerült építenünk az ipart vezető cégekkel. (Üveges Krisztián)
A legnagyobb kihívást a helyszínen ismertetett, addig ismeretlen hardveres és szoftveres feladatok jelentették, amelyek megoldása rendkívüli gyorsaságot, higgadtságot, megfontoltságot és összehangolt csapatmunkát igényelt. A verseny nemcsak tapasztalatszerzésre volt kiváló alkalom, hanem megerősítette a jelenlegi szakmai tudásunkat is a modern ipari technológiák területén. (Vadász Levente)
A verseny során komplex, valós ipari kihívásokat modellező feladatokat kellett határidőre megoldanunk, ami hatalmas gyakorlati tapasztalatot adott. Szakmailag rendkívül inspiráló volt a légkör, ráadásul számos, a jövőben hasznosítható szakmai kapcsolatra tettünk szert. Büszkék vagyunk arra, hogy mindent beleadtunk, és külön öröm számunkra, hogy a kar másik csapata dobogóra állhatott, szívből gratulálunk nekik! Összeségében egy nagyon intenzív három napon (és féléven) vagyunk túl, voltak mélypontok és sikerek, de bármikor újra belevágnék. (Csintalan Levente)
A megmérettetés szakmailag rendkívül színvonalas volt, sok új kapcsolatot, tapasztalatot és gyakorlati tudást szereztünk. Különösen értékesnek tartom, hogy valós problémákon dolgozhattunk, amelyek jól tükrözték a szakma kihívásait. Emellett a csapatmunka is sokat fejlődött a közös feladatmegoldás során. Örülök, hogy részt vehettem ezen az eseményen, és hogy mindezt a barátaimmal együtt élhettem át. Összességében egy hasznos és emlékezetes tapasztalatként, élményként tekintek vissza a versenyre. (Pszota András)
A PLC-versenyen való részvétel tanulságos és hasznos volt. Az odáig vezető úton számtalan új dolgot tapasztalhattunk és tanulhattunk meg, mint csapat. A verseny előtti hetekben egy kicsit telítődtem már a felkészüléssel, és félelemmel töltött el a közelgő verseny gondolata. Számomra a legnagyobb kihívást a csapatmunka jelentette, azon belül is a koordinátori szerep. Nekem jutott az a feladat, hogy összetartsam a csapatot, és a feladatokat a lehető legjobban, a csapattársak tudásának és erősségének ismeretében osszam fel. Talán ezen a téren kellett a legjobban kilépnem a komfortzónámból, és ez által tudtam a legtöbbet fejlődni. Összességében szép emlékekkel és számtalan új tapasztalattal gazdagodhattam, amiért hálás vagyok az egyetememnek és hallgatótársaimnak is. (Tóth Levente)